Traumákon túl

Sokan nem bírnak kibékülni a múltjukkal…nem tetszik nekik, ahogy a szüleik bántak velük…nem bírnak feldolgozni közeli hozzátartozók elvesztését…szakítást…munkahelyi kirúgást….verést…balesetet…és még sorolhatnám ezeket a nem épp vidám eseményeket. Azokról beszélek akik a múltjukban élik az életüket. Van aki ettől nem akar elszakadni és van aki akar, de képtelennek érzi magát.

Aki nem akar, tiszteltben tartom a döntését, marad minden a régiben. De vannak akik nem tudnak, legalábbis ebben a hitben élnek, mert ha nem is tudnak, mert nem tudják hogyan, attól még képesek lehetnek. A képesség mindenkiben ott van, a tudás erről pedig épp kibontakozóban. Van, aki azt állítja, hogy nem lehet tökéletes az életed addig, amíg meg nem tapasztalod.

Nos…az életet mindenki tapasztalja. Van mindenki számára, jó is meg rossz is. De nem kell feltétlenül, valami szörnyűséget átélned ahhoz, hogy tudj valamit a világ működéséről. Mert a szörnyűségeket átélők is a világ másik felén szeretnének lenni és nem ott ahol most vannak. Ha téged is megrázott valami trauma, azokhoz fordulj, aki a másik oldalon vannak és felejtsd el azokat, akik hasonlóan szenvednek.

Nem az egyetértésre van szükséged, ami azt sugallja, hogy jogos a fájdalmad, hanem olyanra, aki megmutathatja neked a világ másik felét. Aki megfelelő referenciával és hitellel bír a szemedbe. Aki már éli azt az áhított, másik világot. Ha valakinek ugyanúgy fáj mint neked, attól nem lesz se több se kevesebb, csak egy megerősítést kapsz tőle és egy visszajelzést, hogy másnak is ugyanolyan rossz mint neked, de megoldást ne várj tőle….mert csak okoskodást fogsz hallani olyantól, aki ugyanúgy szenved mint Te.

Ha odafigyelsz arra, ami történik veled és megkeresed a jelenlegi életedben az örömöt, annak tudatában, hogy értek traumák….valami változni fog. Eddig zombiként éltél, aki megakadt az időben. De most, hogy odafigyelsz suttyomban az örömre is a figyelmed megoszlik, mert elkezdesz tudomást venni arról is, ami ma történik. Az aki valamikor zombiként bolyongott a világban, olyan dolgokra talál rá, ami visszahozza az életbe.

Valamikor évekkel ezelőtt ha meg is szűntél létezni, az örömöd új életet ad és egyre kevesebb figyelmet kap a régen elmúlt. A legtöbben az örömüket felejtik a múltba, még ha úgy is tűnik, hogy az események azok amikkel birkóznak. Az öröm pedig ott ahol van, növekszik, növekszik mert nagyobb a fajsúlya a szenvedésnél. Az öröm folyamatosan mélyül benned és átveszi az uralmat.

Mindig lesz okod az örömre, ha örömtől ragyogó szemekkel vizsgálod az életet. Sokan mondják, hogy nehéz. Valóban…sok évig, mivel lehetetlen volt és sok szenvedést hoztál vele párhuzamban, valóban nehéznek tűnik előbányászni a régi életedből az örömöt, és megtalálni a jelenedben. Az a legszebb, hogy az örömöd, mindig veled volt. Nem hagytad el sehol, csak azt hitted.

Azt hitted, hogy nincs megoldás, pedig mindig ott volt a zsebedben. Most mikor előhúzod, könnyűvé válik, mert nem kell cipelned. A könnyű és a nehéz között az a különbség, hogy a könnyű most van, a nehezed pedig cipeled jó ideje.

Olyan ez, mint amikor a sivatagban cipeled a vizes hordókat és ki vagy száradva. Bármit megadnál egy korty vízért, mert nagyon forró a talaj, melegszik a légkör és elviselhetetlennek tűnik a mostani életed. A hátadon cipeled most is azt, amit mindenhol keresel, jó nehézzé is vált…keresve egy olyan oázist, ami esetleg vizet ad neked. Csak le kell venni a hátadról és fürödni, lubickolni a vízben és élvezni a napsütést. A saját oázisod, menedéked, mindig is nálad van, nem kellett soha még csak az időben sem kóborolnod. A megoldás ott van a hátadon. Már megfogalmaztad, mitől félsz. Megfogalmaztad az egyik oldalt. Most fogalmazd meg a világos oldalt, pont az ellenkezőjét:

Tedd le a nehézségeket és kortyolj bele az örömbe, mert megtalálod mindenhol, ha azzal foglalkozol, amid van. Ami nehéznek bizonyult, az nem a problémák jelenléte, hanem a megoldás hiánya. A megoldást mindig is cipelted magaddal, mindig is ott volt, de mivel fontosabbnak hitted a problémádat és a meleg helyzetek megoldását, a hiánytól vártál frissítőt. A hiány nem adhat valamit, mert a semmiből nem lesz valami. A valami ott van abba, ami nehéz, még súlya is van, hogy megmutassa magát. Vedd le a puttonyod, hűtsd le magad és pótold a hiányt azzal, amid van, mert neked is van, legalább annyi, mint mindenki másnak.