Vélemények csatája

Hagyd abba a rólad alkotott jó vélemények gyűjtését, mert nem leszel se több se kevesebb általuk. Biztos vannak olyan emberek a környezetedben, akik teljes meggyőződéssel állítják rólad, hogy: Nagyszerű ember vagy. Megmagyarázzák, bizonyítékokkal bombáznak és ez olyan jól esik neked, hogy elkönyveled magad nagyszerű embernek. Bedobod a nagy zsákodba ezt a nagyon jól eső hízelgést és nagyszerű emberként éled az életed.

Jön egy munkatársad és ő is megdicsér, hogy mennyire jól végzed a feladatod majd jön a párod és elmondja, hogy Te vagy a legjobb ember a világon. Fülig ér a szád és igazán elégedett vagy magaddal, simogatnak a vélemények és az egekbe magasztalnak. Csillogsz, motivált vagy és igazán lendületesen teszed a dolgod, boldog vagy a párkapcsolatodban, szupernek érzed az életed, mert valóban nagyszerűnek mondanak.

Aztán jön egy másik, igencsak fontos ember az életedben, aki a szemedbe néz és őszinte szívből azt mondja: „Ilyen undorító és visszataszító, egoista barommal még nem találkoztam, mint amilyen Te vagy.” És ezek a szavak már annyira nem dobnak fel, nem tudsz hirtelen mit kezdeni ezzel a véleménnyel.

Nyelsz egyet és elkezded bizonygatni nagyszerűséged, mert Te igenis jó embernek tartod magad, hiszen másoknak is ez a véleményük. Felkapod a pajzsod, a kardod, vértet húzol és nekiugrasz annak, akinek nem esnek jól a szavai. Harcolnod kell azért az emberért, aki szépen csillog mások szemében, de benned már megkérdőjeleződött. De bármit is teszel, bármit is bizonyítasz, ezt a nem éppen szép embert is betetted a zsákodba, ott van, mert hallottál már ilyet is magadról.

Mindezek után jön az eddigi legkedvesebb szomszédod és „lehülyéz” arra hivatkozva, hogy tegnap a szemeted a kuka mellé tetted. Még azt is elmondja, hogy milyen sokat változtál… ezzel a fordulattal, meg is erősödik benned az, hogy valóban változtál. A nagyszerű ember elképzeléséből, kezdesz kiesni.

A magadról alkotott vélemények, a milyenséged, a személyiséged, amit képviselsz a világban, hirtelen összekeveredik. Mint egy nagy női kézitáskában: már minden van benne. Tele vagy ellentmondásokkal, tele vagy olyan véleményekkel, amik alapján képtelen vagy tisztán látni magad. Az egyik személyiséged azt állítja, hogy nagyszerű vagy a másik darabkád pedig azt bizonygatja, hogy buta vagy, de legalábbis minden vagy, csak nagyszerű nem.

Teljes a káosz, ezért még több fontos ember véleményét gyűjtöd be, hátha egyhangú véleményt hallasz tőlük és megerősödik a hited, a tudásod önmagadról. Viszont minél több ember véleményére támaszkodsz, annál több különböző véleménnyel találkozol, mert mindenkinek van saját véleménye és lesz, aki simogatni fog, csillogtatni és lesznek olyanok, akiknek nem vagy szimpatikus és degradálni fognak a sárga földig. Az értékek és az értékrendek annyi félék, ahány féle ember létezik a Földön, mert mindenki másfajta és másfajta véleménnyel rendelkezik rólad és a világról is.

Lehet, hogy a barátaid nagyszerű embernek tartanak, ha elmész velük szórakozni, de ugyanebben az időben a párod elítél, mert szerinte megint valami butaságra készülsz és nem vagy otthon, megint nem töltöd vele az estét. Most akkor ki dönti el azt, hogy a nagyszerű emberek otthon ülnek vagy szórakozni járnak. Mindenki mást mond.

Ezer magyarázatot fogsz arra kapni, mi a helyes és mi a helytelen. Te melyiket gyűjtöd? Mitől leszel nagyszerű ember, vagy mitől leszel visszataszító. Igazságot kéne szolgáltatni, hogy mindenkinek jó legyen, de olyan nincs. Egyszerűen nem tudsz szétszakadni. Nem tudsz kompromisszumokat kötni, mert akkor le kell mondanod valamiről. Persze két helyre sem tudsz menni, ezért mindenféleképp döntened kell… viszont, hogy valaminek a javára vagy hátrányára döntesz, azt neked kell döntened. Te mivel foglalkozol? Azzal ami épít, vagy azzal, ami rombol? Még a rombolás is azért történik, hogy helyet csináljon az építéshez… de csak akkor, ha neked tényleg ez a fontos.

Mindezt saját magadnak főzted ki. Mindez benned játszódik le és ezt a zűrzavart a többiek is bizonyítják a véleményükkel. A félelmeid irányítanak, mert félsz minden olyan véleménytől, ami nem téged dicsér, ami látszólag ellened és a jó érzéseid ellen van. Ezek a vélemények kiemelik a zsákodban tartott kellemetlen megjegyzéseket, amit jó mélyre raktároztál, mert nem akarsz bizonytalan lenni. Senki nem szereti a problémákat, még Te sem, mert a kritizáló vélemények számodra problémát jelentenek. Viszont olyan mélyen benned vannak, hogy akaratod ellenére elkezdted használni őket.

Nincs szükséged semmilyen külső megerősítésre, persze gyengítésre sem, mert egyik vélemény által sem lehetsz se több, se kevesebb. Az egyik barátom mondása alapján: „tudd, mit akarsz és tudd, milyen ember vagy” mert az önmagad tudása alapján tudsz csak eligazodni. Az én hivatásom, ezzel kezdődött, mert végre azzal foglalkoztam elhivatottan, amit szeretnék és nem akartam tutira menni azok véleményei alapján, akik valójában nem tudják, mit szeretnék.

Az elképzeléseim az építésről, másnak rombolást jelentettek vagy fölösleges építkezést. Nekem abban kellett erősítenem magam, hogy képes vagyok még akkor is, ha nincsenek róla bizonyítékaim. Te se keresd a bizonyítékokat véleményekből, vagy statisztikai adatokból. Mert amit támogatnak mások, az már egy lejárt lemez, abban nincs újíts, egyéniség, mert a vélemények szétdarabolták, még mielőtt belekezdhetnél.

A többiek téged vagy megkérdőjeleznek, vagy megerősítenek, de pont azt fogod tőlük hallani, ami legbelül mélyen játszódik le benned. Ami épp foglalkoztatott és nem voltál benne biztos. Ha odafigyelsz magadra, minden választ megkapsz, mert ott van benned minden részlet. Sőt azt kell, hogy mondjam, nem kell, hogy egyben lásd az egészet.

Elég, ha tudod miért csinálod, mert az ad lendületet és az engedi, hogy olyat csinálj, ami különleges valóban és egyedülálló. Hogy a tömeg merre tart? Nem mindegy? Ha a saját elképzelésed a tömegbe illik akkor velük haladsz, de ha senkit nem találsz aki azonosulna veled, akkor haladj egyedül.

Már tömeges véleménynek hallom azt, hogy én nem akarok megfelelni. Ez tipikusan olyan, mint egy tinédzser hozzáállása, mert egy tinédzser nem a saját véleményemből és elképzeléseimből táplálkozok – mert fogalma sincs hogy mit akar- illetve az az elképzelése, hogy mindegy, hogy mit hall, neki az a fontos, hogy mindig szembe menjen a véleményekkel… neki az a fontos, hogy soha ne feleljen meg senkinek.

Te már felnőttél! Márpedig a felnőtt tudja a dolgát, annak az is jó ha támogatják és megfelel, de az is kielégítő, ha nem. A hangsúly azon van, hogy tudja és teszi a dolgát, néha megfelel és néha nem, de alapvetően nincs hatással egy vélemény sem, mindegy, hogy az jó vagy épp rossz.